Weboldalak megjelenítésére használt programok
A különböző böngészők másképpen értelmezik a Webes szabványokat, és még különfélébb módon reagálnak a hibás, nemszabványos kódokra. Emiatt ajánlatos több böngészővel is megvizsgálni oldalunkat: jól jelennek-e meg a lapok, egyáltalán használható-e a webhely?
2004. A fenti ábrán egy átlagos magyar weboldal látogatói által használt böngészők megoszlása látható: döntő hányaduk az Internet Exporer-t használja, egyre növekvő hányaduk a 6-os verziót. Az összes többi böngésző elenyésző számú felhasználót tudhat magáénak. A diagram 100%-ig tartó fehér területe gyakorlatilag a Keresőrobotokat jelenti. Jól látható, hogy "látogatóink" majdnem tíz százaléka a keresőoldalak számára gyűjt adatot.
Microsoft Internet Explorer
Az Internet Explorer-t elsősorban Windows operációs rendszerekre fejlesztették, de készült egy verzió Mac OS X operációs rendszerre is (5.2). A látogatók túlnyomó többsége (60-70 százaléka) az 6.0-os verziót használja, de körülbelül 15 százalékuk még mindig 5.5-ös és 5.0-ás verziókkal böngészik. Az említett négyfajta verziónak négy, némileg különböző motorja van, ami máshogy tér el a szabványoktól, más hibái vannak, ezzel olykor igen körülményessé az összes verzióra való fejlesztést. Az Internet Explorer-ek a Windows operációs rendszerek alapvető részét képezik, elterjedtségük ezzel is magyarázható. Hamarosan jön az Internet Explorer 7, ami régebbi, sokak által használt operációs rendszerekre --mint pl. Windows 2000, Windows 98--, nem lesz elérhető.
Netscape, Mozilla, Firefox
Az internet hőskorának nagy klasszikus böngészői voltak a Netscape 4.x-es sorozat különböző verziói, mára már csak elenyésző számú felhasználó szörföl vele, akár csak az ezt követő Netscape verziókkal. Az eredetileg a Netscape által fejlesztett böngészőmotor (gecko) nyílt forráskódúvá tételével jöttek létre a Mozilla, illetve a Firefox böngészők (Netscape 5.x). Mind a régi Netscape, mind a különböző Mozilla verziók gyakorlatilag majd' minden létező operációs rendszerre elérhetőek, mégis csak a felhasználók négy százaléka használja, mivel semmilyen operációs rendszerhez sem kötődnek. Az utóbbi időben az egy, mindenttudó programcsomag helyett a külön böngésző és különálló levelezőkliens ideáját favorizálják, melynek edeményeképp jelent meg az egyre növekvő népszerűségű Firefox böngésző a piacon.
Opera
Egy norvég cég által hosszú évek óta fejlesztett zárt forráskódú de ingyenesen letölthető program. Előnye hogy gyors, számos hasznos kegészítő funkciót nyújt, jól használható, illetve, hogy rengeteg operációs rendszeren fut. Persze nem minden operációs rendszerre érhető el mindig a legújabb verzió, hasonlóképpen a letölthető nyelvi verziók köre sem azonos, ezért lehet, hogy magyar nyelven csak egy régebbi verziót jelent még meg, vagy egyáltalán nem elérhető magyar nyelven az adott operációs rendszerre. A látogatóknak alig több, mint egy százaléka használja ezt a böngészőt, a program puszta fennmaradása nagyrészt innovatív funkcióinak és gyorsaságának köszönhető. A böngésző funkció mellett még mail-kliens is találaható a programban. Az Opera for Mobile pedig az okostelefonok PDA-k és egyéb mobiltelefonok széles választékára fejlesztett böngésző.
Konqueror és Safari
Az Unix/BSD/Linux operációs rendszerekre fejlesztett KDE grafikus környezet alapértelmezett böngészője. Az általa használt, KHTML-nek nevezett motor felhasználásával írták meg a Mac OS X alapértelmezett böngészőjét, a Safarit. Gyakorlatilag elenyésző számú látogató használja ezeket a verziókat.
Keresőrobotok
Az egyes honlapokat beindexelő szoftverek, a Keresőrobotok is saját HTML értelmező motorral rendelkeznek.
Szöveges böngészők
Kezdetben minden böngésző Szöveges böngésző volt. Manapság már csak leginkább Unix-szerű operációs rendszereken használható programok léteznek.
Opera reklám nélkül -- Thu, 22 Sep 2005 02:11:38 -0500 reply
Az Opera már ingyenes, és reklámcsík sincs benne, itt a teljes hír:
http://connectmagazin.hu/?r=502
Opera reklám nélkül --kaixo, Thu, 22 Sep 2005 04:28:36 -0500 reply
Köszönöm a figyelmeztetést! (Olvastam én is róla, de valahogy elfelejtettem, hogy ki kellene javítani az oldalt ennek megfelelően.)
http://www.searchenginejournal.com/index.php?p=2227
A fenti címen azt is olvastam, hogy a reklámcsík eltávolítása nagyban annak is köszönhető volt, hogy az Opera vezetőinek sikerült jobb feltételeket kialkudniuk az AdSense Keresésből származó bevétel megosztásával kapcsolatban: Mivel az Opera az alapértelmezett kereső a program eszköztárában, ezért ha a felhasználó ezen keresztül keres, majd netán rákattint valamelyik, a Google Találati rangsorokban megjelenő AdWords reklámra, akkor az Opera abból némi részesedést kap. Ez így volt a hirdetőcsíkban megjelenő AdSense kontextusban hirdetéseknél is: az Opera nem a reklámok megjelenítéséért kapott pénzt, hanem az átkattintásokért.
A fenti cikkben olvashatóakkal ellentétben lehet az is, hogy egyszerűen a kutya se kattintott a hirdetési csíkokban megjelenő reklámra, viszont sokakat zavart, és emiatt nem haszálták a programot. Tehát lehet, hogy nem is arról kell beszélni, hogy hirdetésmentes , tehát teljesen ingyenes lett az Opera, és ez milyen jó; hanem csak arról, hogy eltávolítottak egy be nem vált hirdetési formát a programból, de hát ez már marketing...
