Macromedia Flash (swf) oldalak
A Macromedia cég saját, rendkívül sokoldalúan használható formátuma, mely interaktív, multimédia alkalmazásokat tárol vektoros formátumban és tesz interneten keresztül hozzáférhetővé. Sokan használják, mivel sokkal látványosabb, dinamikusabb oldalakat lehet segítségével létrehozni, mint html-lel. Azonban több hátránya is van: nem akadálymentesíthető (látássérültek számára), nem platformfüggetlen (bár közel áll hozzá), nem nyílt szabvány (ráadásul különféle verziói léteznek), és végül, ami a legfontosabb, hogy nem válik el a tartalom és a forma egymástól.
Mivel vektoros formátum, a szöveg és a linkek kinyerése lehetséges ezekből a fájlokból, a Google mégis csak 2004 áprilisától jeleníti meg találati rangsorában az swf formátumú Flash fileokat (2004 áprilisában nem követte a benne levő linkeket), bár már előtte is voltak szórványos jelei, hogy képes beindexelni a Flash fájlokat és követni a linkeket.
Lehetséges az egész weboldal megírása Flash formátumban, vagy különböző Flash fájlok beágyazása HTML-be. Leggyakoribb példa a menüsor vagy intro-k megírása flash-ban, ami akár az egész oldal beindexelését megakadályozhatja: ekkor az egyébként problémamentes html oldalak elé odaállítunk egy járhatatlan, vagy legalábbis nehezen járható "Flash-átjárót". Összességében elmondható, hogy a "dekorációs célú" flash elemek, mint pl. bannerek, stb nem okoznak gondot a keresőoptimalizálás szempontjából, azonban amikor a navigáció és/vagy a szöveges tartalom swf formátumú fájlokban van, az problémás lehet.
A Google hozzáállása a Flash fájlokhoz nem volt egyértelműen pozitív, azonban e jövőben ez változhat, bár a Flash file-ok beindexelése így is számos kérdést vet fel. Emiatt tanácsos vagy elkerülni a felhasználását, vagy alternatív, html alapú hozzáférési módot is biztosítani. Az éppen aktuális álláspont leelenőrizhető olyasfajta keresőkifejezésekkel mint pl. 100% filetype:swf
JavaScript?
Gyakori alkalmazása legördülő, csillogó-villogó menüsorok megírása JavaScripttel?, mellyel a Flash formátumú menühöz hasonlóan elzárhatjuk az egész oldalunk tartalmát nemcsak hogy a keresőrobotoktól, hanem sokszor a nem Internet Explorer-t használó látogatóktól. Ezt az alapvető hibát számos weboldalon elkövetik. Kevesen tudják, hogy lehetséges legördülő menüket létrehozni CSS segítségével is. Sajnos ez a módszer nem működik Internet Explorerel, ezért csak érdekességképpen említem:
http://www.meyerweb.com/eric/css/edge/menus/demo.html
pixeles képek (jpg, gif, png ...)
Tekintve, hogy a html tipográfiai képességei igencsak korlátozottak, fennáll a csábítás, hogy a szépség miatt egyes szöveges elemeket pixeles formátumban képként, nem pedig szövegként jelenítsünk meg (leginkább a menüsorokban, fejlécekben, stb.).
Szöveg indexelése
Természetesen ha egy szöveges információt pixeles formátumban, vagyis képként tárolunk, akkor az sohasem lesz beindexelve (például ha egy újságcikket beszkennelve rakunk fel a weblapra). Azonban létezik két attribútuma az IMG elemnek, mely segít abban, hogy a pixeles képekhez szöveges tartalmat rendeljünk:
- ALT : rövid szöveget lehet (sőt kell) megadni arra az esetre, ha a böngésző nem képes megjeleníteni a kérdéses képet.
- Egyes Internet Explorer verziók szeretik megjeleníteni akkor is, ha az egérrel a kép felett állunk, ezért állítsuk be a TITLE attribútumot üresre ( title="" ).
- Továbbá a csak dekorációs célt szolgáló képeknek az ALT tagját állítsuk be üresre ( title="" : ez a akadálymentesítési szempont).
- A Google beindexeli mindazon IMG elemek ALT tagját, mely elemeken link található és meg is jeleníti, bár a tiszta szöveges információ előnyt élvez az ALT tagokban található információkkal szemben. (tehát előrébb kerül az az oldal a rangsorba, ahol a kulcsszó szövegben található, nem ALT tagban)
- LONGDESC : ha hosszabb alternatív szöveget szeretnénk egy kép leírásaként elhelyezni, akkor megadható egy link is ezzel az attribútummal.
Linkek követése
Bár a hivatalos Google ajánlásban a szöveges linkek használatát részesítik előnyben, a Googlebot gond nélkül belinkeli azokat a hivatkozásokat, ahol egy képre csak egy hivatkozás van elhelyezve (az IMG elem A elembe ágyazva). Nem követi az image map-pal létrehozott hivatkozásokat, amikor csak a kép egy részére kattintva jelenik meg egy link, illetve egy képen több link van elhelyezve ilymódon. Vagy vágjuk szét több darabra a képet, hogy minden képen csak egy link legyen, vagy adjunk meg külön szöveges linekeket. Ez utóbbi minden esetben ajánlott.
Keretek (Frame)
Sokak által kedvelt, bár eléggé elavult technológia. Legfőbb problémája, hogy az adott oldal nem feleltethető meg egy URL-lel. Még súlyosabb a helyzet, ha a frémeket nem felismerő böngészőket egy kedves üzenettel várja az oldal, ahelyett, hogy alternatív útvonalat ajánlana a NOFRAMES tagban. Sok ingyenes tárhely használja sajnos a Frame-eket, ami megnehezíti, vagy lehetetlenné teszi az oldalak beindexelését.
Tudok olyan webhelyet, ahol egy lap duplán van frémes szerkezetbe ágyazva, nincsen NOFRAMES tag, mégis teljesen beindexeli a Google, viszont tudok olyat, ahol hasonló feltételek mellett nem indexeli be a Google, más keresők pedig igen. Elképzelhető, hogy a beindexelés függ az oldal fontosságától (PageRank) vagy attól, hogy van e hivatkozás a frame-s rendszer belsejébe, vagy esetleg attól, hogy milyen régóta szerepel a webhely az Google indexében.
Amennyiben mindenképpen szükséges frame az oldalhoz, akkor megoldható CSS segítségével is. Létezik a position: fixed tulajdonság a lépcsőzetes stíluslap szabványában, azonban az Internet Explorer ezt nem veszi figyelembe. Ennek ellenére különböző trükkökkel megoldható, hogy (majd')minden böngésző számára frame-s szerkezetet állítsunk elő CSS-sel, anélkül hogy valódi Frame-kkel kellene bajlódjunk. A módszer részletes leírása itt található:
http://devnull.tagsoup.com/fixed/